XXVII. Magyar Hipnózis Találkozó | 2016. június 10-12.

XXVII. Magyar Hipnózis Találkozó

XXVII. Magyar Hipnózis Találkozó
2016. június 10-12.
Ráckeve, Kossuth Lajos u. 95. (Savoyai Kastélyszálló)

Az idegtudományoktól
a terápiás kapcsolatig

A Magyar Hipnózis Egyesület,
és az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék
közös szervezésében

 „A pszichoterápia nem lehet más, mint két ember konok próbálkozása, hogy együtt visszajussanak az emberi lét teljességéhez, ahová a közöttük lévő kapcsolaton keresztül vezet az út.”

  1. D. Laing

 Köszöntő

Az új vezetőség első ízben szervezi a Találkozót, és várja fokozott izgalommal az érdeklődőket.

Az időpont eltér némiképpen a korábbitól, hiszen a megszokottnál kicsit később, nyár elején merülhetünk megannyi szakmai élménybe, találkozásaink örömébe, emellett a színhely is ismeretlen hipno-közösségünk számára, hiszen a ráckevei Savoyai kastély először ad otthont rendezvényünknek.

A tavalyi budapesti találkozónk után, ebben az évben a korábbi hagyományainkat követve a közös „elvonulás” lehetőségét kívántuk megteremteni.

A gyakorló szakembert talán a leginkább érdeklő téma, a terápiás kapcsolat kerül ezúttal a középpontba. A találkozó címe „Az idegtudományoktól a terápiás kapcsolatig” sejtetni engedi azt a figyelemreméltó ívet, amelyet az előadások és a műhelyek átfognak.

A hipnózis jelenségeivel kapcsolatos kutatások, a szomatikus medicinában alkalmazott hipnózis és szuggesztiók, valamint a hipno-pszichoterápia iránt érdeklődők egyaránt meríthetnek a programokból. Áttekintésre kerül a különböző pszichoterápiás módszerekben a terápiás kapcsolati tényezők jelentősége, kezelésük jellemzői, az álmokkal való munka sajátosságai. Több műhely is megkülönböztetett figyelmet fordít a módosult tudatállapotban végzett lélektani munka által formálódó terápiás kapcsolatra.

A zárónapi előadások elmélyítik a transzállapotban zajló interakcióval kapcsolatos tudásunkat, és ismételten bizonyítják a hipnózis sokoldalú alkalmazását, a különböző szomatikus és pszichés kórképek kezelése terén való eredményességét.

A hipnózis kapcsolatépítő jellege azonban nemcsak a szakmai programokban kap hangsúlyt, a reggeli és az esti szervezett táras együttlétek a hipnoterapeuták számára is alkalmat teremtenek, hogy az egymásra hangolódás, az összetartozást erősítő kötelékek kialakítása terén megcsillanthassák képességeiket, segítve egyúttal a közösségünkhöz tartozni vágyók befogadását.

Reményeink szerint Találkozónk résztvevői – tagságunk és a hipnózissal még csak most ismerkedők – ezúttal is bőséggel meríthetnek szakmai igényességből, kaphatnak megannyi inspirációt a munkájukhoz, és nemcsak újabb tudományos eredményekkel gyarapíthatják az ismereteiket, hanem kollegialitásból, összetartozásból, derűs együttes élményekből is jólesően feltöltődhetnek.

 

 

Dávid Tamás

Az MHE elnöke


PROGRAM

 

  1. június 10. péntek

 

 

 

12:00-től

Regisztráció

 

14:00

A konferencia megnyitása

 

 

Meghívott előadások, kerekasztal, avatások

 

Üléselnökök: Vértes Gabriella, Dávid Tamás

 

14:15

Meghívott előadás: Bányai Éva: A hipnózis idegtudományos

háttere és a hipnotikus kapcsolat: miért aktuális téma?

14:45

Meghívott előadás: Mészáros Judit: A terápiás kapcsolat, mint a pszichoterápiás munka alappillére

 

15:15-15:30Szünet
 

Üléselnökök: Bányai Éva, Gáti Ágnes

 

15:30

Meghívott előadás: Tringer László: A pszichoterápiák

közös hatótényezői. A kapcsolat kognitív megközelítése.

16:00Meghívott előadás: Vas József Pál: A hipnotikus kapcsolat sajátosságai
16:30-16:50Szünet
16:50

Első kerekasztal – Üléselnök és moderátor: Vértes Gabriella

Álommunka különböző modalitásokban.

Résztvevők: Erdélyi Ildikó, Gáti Ágnes, Tornyossy Mária

18:20Hipnoterapeuták és SASOK avatása
19: 00Kerekasztal Vértes Gabriella tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Moderátor: Bányai Éva
20:00Vacsora (Fogadás): Kapcsolaterősítő társas együttlét

 


 

 

 

 

  1. június 11. szombat

 

 

7.00:     

Kapcsolatépítő szabad program: ajánljuk a ráckevei

Csónakos Piac meglátogatását

 

 

Műhelyek, közgyűlés

 

9:00Balogh Ildikó: Hipnoterápia a gyermekkorban
 Bányai Éva: A hipnoterápiás kapcsolat jelentősége és problémái daganatos betegek hipnoterápiájában
 

K. Szilágyi Adrienn, Ziss Mariann: A közös és a módosult

kollektív tudatállapotok az intézményben és terápiás

eszköztárban

 Vas József Pál: A kapcsolati tényezők szerepe a dinamikus hipnoterápiában
12:00-14:00Ebédszünet
14:00Benczúr Lilla: Mese – Transz – Hipnózis
 Császár-Nagy Noémi: Terápiatervezés első interjúk alapján
 Varga Katalin, Biró Gyula: Erickson variációk csellóra és mélyhegedűre
 

Zseni Annamária: A terápiás kapcsolat sajátosságai relaxációs és aktív-éber hipnózis során

 

17:00-17:15Szünet
17:00

MHE Közgyűlés

 

19:00Vacsora
20:00

Hipnik

 

 


 

 

 

 

  1. június 12. vasárnap

 

 

7:00

Frissítő társas program: Nordic Walking (Bálint Sándor vezetésével)

 

 

Kérdések Klubja, előadások, kerekasztal

 

7:00

Moderátor: Varga S. Katalin: Kérdések Klubja

Interaktív beszélgetés hipnoterapeutáknak. Amire

máshol/máskor nem volt idő…

 

8:30-9:00Szünet
 

Üléselnökök: Kovács Zoltán Ambrus, K.Szilágyi Adrienn

 

9:00

Bányai Éva, Vargay Adrienn, Jakubovits Edit, Józsa

Emese, Zsigmond Orsolya, Majer Réka, Horváth Zsolt:

A hipnózis kapcsolatépítő szerepének hatása emlődaganatos

nők megküzdésére és gyógyulására

9:20Józsa Emese, Márián Renáta, Németh Georgina, Tisza Kálmán, Vargay Adrienn, Bányai Éva: A hipnózis kapcsolatépítő szerepének hatása emlődaganatos nők életminőségére
9:40Zsigmond Orsolya, Váradi Fanni, Bányai Éva: A hipnózis kapcsolatépítő hatásának jelentősége emlő-daganatos nők poszttraumás növekedésére
10:00-10:20Szünet
 Üléselnökök: Boncz István, Zeley Réka
10:20

Perczel Kristóf, Gál János: A hipnózis moduláló hatása

immun- és gyulladásos folyamatokban

10:40Ziss Mariann: Skype-on (esetbemutatás)
11:00

Árkovits Amaryl: „A nyakamon a sugarak, a sugarak a kezeid” (esetbemutatás)

 

11:00-11:30Szünet
 

 

 

 

Üléselnökök: Benczúr Lilla, Vas József Pál

11:30Meghívott előadás: Varga Katalin: A hipnotikus interakció fenomenológiája
12:00Második kerekasztal: Megküzdés a hipnoterápiás kapcsolat nehézségeivel. Moderátor: Dávid Tamás, résztvevők: Kara Márton, Néveri Emese, Varga S. Katalin
  
13:30

Záró plenáris ülés

 

 

Támogatók:

eisberg Hungary, Mindennapi Pszichológia, PET Pozitron Diagnosztikai Központ

 

– a programváltoztatás jogát fenntartjuk –


 

KIVONATOK

 

Árkovits Amaryl Dr., pszichiáter, pszichoterapeuta
PTE KK PPK Mentálhigiénés Járóbeteg-rendelés és Gondozó

 

„A nyakamon a sugarak, a sugarak a kezeid”

(esetbemutatás)

Az esetbemutató előadás egy húszas évei elején járó, alapkapcsolati zavarban szenvedő, gyermekkorában fizikailag abuzált fiatalember hosszú terápiájába illesztett hipnoterápiás ülések bemutatására fókuszál. Az alapvetően analitikus-dinamikus szemléletben folyó terápiás munkában az átmeneti módszerváltás a páciens-terapeuta kapcsolat mélyülését, a páciens számára élményszinten is megtapasztalható és átélhető biztonságos kapcsolat megalapozását szolgálta. Az indukciós utasítás mindannyiszor a DREAM-terápiából is ismerős „Hogy is vagyunk mi egymással?” kérdésre vonatkozott, amely egyszerre szólítja meg az Ént és a Másikat, s emeli be a térbe a terápiás kapcsolat valódi és „mintha” jellegét.

A képek segítségével a fenti kérdésre adott válaszokon túl az áttétel-viszontáttétel alakulását, ennek verbális és preverbális szintjét, az élmények megoszthatóságát, a terápiás „közteherviselést” szeretném bemutatni.

amaryleszter@gmail.com

 


KIVONATOK

 

Balogh Ildikó Dr., gyermekgyógyász-gyermekpszichiáter
Bicske – Szakrendelő; Budapest – magánpraxis

 

Hipnoterápia a gyermekkorban

(műhely)

A gyermekek hipnoterápiája meseséta, álomutazás.

Röviden méltatom a hazai gyermekterápiát megteremtő, kiváló gyermekpszichológusokat, gyermekpszichiátereket. Bemutatom a terápia folyamatát és jellemzőit életkorok szerint részletesen. Raport /bizalom,én-erősítés/, indukció módszerei /4-7 év; 7-12 év; 12-18 év/,a gyógyítás folyamata /szimbólumok: mesemetafora-állatcsaládokkal, hinta,  függőágy,léggömb, kor-regresszió: tükör, barlang, vonat, könyv,  korprogresszió: medence, TV, szervimagináció/.

A gyermek-hipnoterápia és gyermekpszichiátria kórképeinek pszicho-dinamikai elemzése következik a HIPNÓZIS-HIPNOTERÁPIA (Medicina 2015) könyv táblázata (432.o.) és a 30 éves pszicho-analitikusan orientált gyakorlatom alapján, kiemelten az alábbi esetekben: félelmek, felriadás, alvajárás, dadogás, tik, enuresis, encopresis, pszichoszomatikus betegségek, pánik-betegség.

Filmbemutatás: 9 éves fiú pavor nocturnus, 9 éves fiú enuresis nocturna, 14 éves fiú dadogás, és 18 éves fiú colitis ulcerosa eseteiben.

Befejezésül Dorothy Law Nolte gondolatai.

 

balogh.ildiko.dr@gmail.com


 

KIVONATOK

 

Bányai Éva Dr., Professor emeritus pszichológus
 ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék

 

A hipnózis idegtudományos háttere és a hipnotikus kapcsolat:

miért aktuális téma?

(meghívott előadás)

2015. augusztusában Párizsban, a Nemzetközi Hipnózis Társaság XX. Kongresszusát megelőzően egy kongresszus előtti szimpóziumon neves hipnózis szakemberek 13 fős csoportja vitatta meg, mi volt az elmúlt 15-20 év legfontosabb előrelépése a hipnózis megértéséhez vezető úton. A szakemberek – köztük magam is – egyetértettek abban, hogy a hipnózis és a hipnózis iránti fogékonyság hátterében álló idegélettani mechanizmusok feltárása jelentette a legfontosabb hozzájárulást a hipnózis tudományos megismeréséhez.

A középvonalbeli agyi struktúrákat – mediális prefrontális kéreg, superior frontális kéreg, anterior és posterior cinguláris kéreg – magában foglaló „alaphelyzeti hálózat” (default mode network, DMN) aktivitásának csökkenését kimutató, egymástól független munkacsoportok adatai mára még a szociokognitív teoretikusok számára is meggyőzően bizonyították, hogy a hipnózisindukció változást idéz elő az agyi aktivitásban. Az is bizonyítást nyert, hogy ez a változás nem csupán a szuggesztiók végrehajtására teszi fogékonnyá a hipnábilis személyeket, de a változás mértéke összefügg a tudati állapot módosulását tükröző szubjektív élményekkel is. Kognitív szemléletű fejlődéslélektani idegtudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a hipnózisbeli kognitív kontroll a korai életkorra jellemző, külső ingerekre épülő „orientációs” hálózatra való erősebb támaszkodással analóg, szemben a később kialakuló, a személy saját céljain alapuló „végrehajtó” hálózat erősebb működésével. Ez teszi lehetővé, hogy a hipnotizált felnőtt – a gondozóira támaszkodó gyerekhez hasonlóan – átadja a kontrollt a hipnotizőrnek.

A hipnózisban kimutatott idegélettani változások tehát felhívják a figyelmet a hipnózis kapcsolati dimenziójának fontosságára. A hipnotikus kapcsolat minőségét jellemző idegélettani mutatók vizsgálatára azonban eddig még nem került sor, annak ellenére, hogy a szociális idegtudomány fejlődése kiváló lehetőséget teremt az ilyen kutatások számára.

Úgy tűnik, a közeljövőben ez jelentheti a logikus továbblépést a hipnóziskutatásban.

Kulcsszavak: idegtudomány, hipnotikus kapcsolat, alaphelyzeti hálózat, fejlődéslélektan

banyai.eva@ppk.elte.hu

KIVONATOK

 

Bányai Éva Dr., Professor emeritus pszichológus
ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék

 

A hipnoterápiás kapcsolat jelentősége és problémái daganatos betegek hipnoterápiájában

(műhely)

A nagyon mély – sejtszintű – regressziót kiváltó daganatos betegség esetén a betegek különösen igénylik az erős, megtartó társas kapcsolatokat. Mivel a hipnózis rövid idő alatt igen szoros, intenzív kapcsolat kialakulásához vezet a hipnotizált és hipnotizőr között, a hipnotikus kapcsolat különösen alkalmas lehet arra, hogy segítsen a daganatos betegek terápiájában. A hipnózis-interakcióban a korai érzelmi kapcsolati minták élednek fel, így a hipnoterápia lehetővé teszi, hogy a betegek korrektív érzelmi és kognitív élményekhez jussanak.

A műhely konkrét esetek segítségével mutatja be a hipnoterápia társas támogatásban betöltött szerepét daganatos betegeknél. Bemutatja azokat a szuggesztív technikákat, amelyek alkalmasak a társas támogatás tényezőinek – a megnyugtatásnak, megbecsülésnek, érzelmi támogatásnak, az információs támogatásnak, az összetartozás érzékeltetésének, illetve a kézzelfogható (instrumentális) támogatásnak – a közvetítésére.

A nagyon intenzív terápiás kapcsolat a gyógyító lehetőségek mellett komoly problémákat is felvet a daganatos betegekkel folytatott hipnoterápia során: mivel fokozza a veszélyét annak, hogy a terápia a terapeuta szorongásait, sőt halálfélelmét is mobilizálhatja, igen megterhelő a terapeuta számára. Bár a rövid intervenciót igénylő eljárásoknál – mint a műtéti beavatkozást megelőző célzott hipnózis – ez a veszély még elhanyagolható, a mélyebb pszichoterápiás folyamatot igénylő hosszabb terápiáknál okvetlenül fennáll. A műhely résztvevőinek saját tapasztalatai alapján, interaktív módon megvitatjuk, hogyan lehet kivédeni a terapeuta túlzott megterhelésének, sérülésének veszélyeit a daganatos betegek hipnoterápiája során.

A műhelyt az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) K 109187 nyilvántartási számú pályázata támogatta.

Kulcsszavak: hipnoterápiás kapcsolat, társas támogatás, a terapeuta sérülésének veszélyei

banyai.eva@ppk.elte.hu

 


KIVONATOK

 

 

Bányai Éva Dr. Prof. emeritus¹, Vargay Adrienn klinikai szakpszichológus ², Jakubovits Edit dr. PhD³, Józsa Emese dr.¹, Zsigmond Orsolya pszichológus, PhD hallgató4, Majer Réka pszichológus, PhD hallgató5, Horváth Zsolt dr. PhD5

 

¹ ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék

² ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Magatartáspszichológiai Program és Heim Pál Kórház Madarász utcai részleg Gyermek Onkohaematológiai Osztálya

³ Semmelweis Egyetem ETK

4 ELTE-PPK Pszichológiai Doktori Iskola; Heim Pál Gyermekkórház Onko-haematológiai Osztály

5 Debreceni Egyetem KK ÁOK Onkológiai Intézet

 

A hipnózis kapcsolatépítő szerepének hatása emlődaganatos nők megküzdésére és gyógyulására

(előadás)

 

Emlődaganatos betegek 5 csoportját összehasonlító vizsgálatunkban etikai és módszertani megfontolások alapján kétféle kemoterápiát kiegészítő lelki támogatásban – hipnózis (H), illetve zenei összeállítás (Z) – részesülő betegek állapotát 3 olyan kontroll csoport eredményeivel vetjük össze, akik nem hallgatnak hipnózist, illetve zenét, de ugyanolyan kiemelt figyelmet élveznek, mint a H és Z csoport tagjai. A H, illetve Z csoportba olyan betegek kerülnek random besorolás alapján, akik az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) e kétféle „lelki támogatás” hatásvizsgálatára jelentkeznek. A H-ban és Z-ben nem részesülő kontroll csoportokba (K) a „lelkiállapot és gyógyulás” összefüggéseinek vizsgálatára toborozzuk a betegeket: az OOI-ben azokat, akik nem igénylik a lelki támogatás általunk felajánlott formáit, a szombathelyi Markusovszky Kórház Onkoradiológiai Osztályán és a Debreceni Egyetem Onkológiai Intézetében pedig minden beválasztható beteget, akiket azután egy kérdőív alapján két csoportra osztunk. Az egyikbe azok kerülnek, akik vállalnák, a másikba azok, akik nem vállalnák a H és Z hatásvizsgálatában való részvételt.

A kutatásba közepes-magas kockázatú emlődaganatos betegeket vonunk be, akik műtétük után egységesen először 3 hetente 4 ciklus AC, majd hetente 12 ciklus PAC kemoterápiás kezelést kapnak. A vizsgálat kezdetekor, majd az 1. PAC kezelés előtt, illetve a kemoterápiás kezelés befejeztével, azután a 12., 24. és 36. havi utánkövetésnél minden vizsgálati csoportban felmérjük a v.sz.-ek életminőségét és pszichológiai immunkompetenciáját. A kemoterápia 25 hetes időtartama alatt a kezelések és a vérképkontroll vizsgálatok alkalmával először feltérképezzük hangulatukat, érzelmi és fizikai állapotukat, majd a kezelés, illetve a vizsgálat végén kikérdezzük őket élményeikről. A H és Z csoport v.sz.-ei fejhallgatón keresztül a kezelések és vérképkontrollok során vagy standard hipnoterápiás szuggesztiósort vagy zenei összeállítást hallgatnak. A betegek immunfunkcióit a szokásos fizikai és vérképvizsgálatok mellett összesen 6 alkalommal a természetes ölősejtek mennyiségének és aktivitásának vizsgálatával is ellenőrizzük.

Az előadás az eddig beválasztott 125 beteg adatain alapul. A H csoportban 32, a Z csoportban 31, a 3 csoportból összevont K csoportban 27 beteg már befejezte a kemoterápiás kezelését, és megvolt a kezelészáró interjúja is. A H csoportban 15, a Z csoportban 13, a K csoportban 4 betegnél már a kutatászáró interjú felvételére is sor került a 3 éves utánkövetéskor.

A betegek pszichológiai- és testi immunkompetenciája, valamint életminősége több faktorban a hipnózis szignifikáns, tartósan pozitív hatását demonstrálja.

A kezelés- és kutatászáró interjúk elemzése alapján a hipnózis hosszú távú kedvező hatásainak hátterében a hipnózis erős kapcsolatépítő szerepének döntő jelentősége van.

Az előadást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) K 109187 nyilvántartási számú pályázata támogatta.

Kulcsszavak: emlődaganat, hipnózis, zene, kiemelt figyelem, pszichológiai immunkompetencia, testi immunfunkciók, életminőség

banyai.eva@ppk.elte.hu

 


 

 

KIVONATOK

 

 

Benczúr Lilla Dr., pszichológus
Magánpraxis

 

Mese – Transz – Hipnózis

(műhely)

 

Sokan, sokféleképpen dolgozunk mesékkel a hipnoterápia során.  Ez a műhely meséken  keresztül mutatja meg a hipnózis és a mesetransz hasonlóságait, különbségeit, illetve a Metamorphoses Meseterápia módszerei és a hipnózis kapcsolódási lehetőségeit. Élmény, módszer, terápiás esetek lesznek terítéken.  Más mesék, más téma, új élmények várják azokat, akik erre a műhelyre kíváncsiak.
lillabenczur@gmail.com

 


 

KIVONATOK

 

Császár-Nagy Noémi Dr., kiképző pszichoterapeuta
KRE BTK Pszichológiai Intézet

 

Terápiatervezés első interjúk alapján

(műhely)

A terápiás indikáció, kontraindikáció kérdéseit Freud vetette fel elsőként, de beható vizsgálatuk csak a hatékonysági kutatásokkal párhuzamosan indult meg. Így került sor az ellenjavallatok beható elemzésére, melyeket történelmi perspektívában ismertetünk.

Leggyakrabban az interjú és az exploráció az, amelyben a terapeuta igyekszik összegyűjteni a szükséges információkat a terápia megtervezéséhez.

Az interjú során nyert információk feldolgozása számos úton történhet. Magunk az argelanderi modellt mutatjuk be, ahol az adatokat objektív, szubjektív és szcénikus oldalról elemezzük. Az interjú egy “szokatlan beszélgetési helyzet” számos specifikus vonással, mint amilyen az “előtér jelenség”, a „szenvedésnyomás”, a különféle típusú kliensek eltérő magatartásmintái (pl. követelőző, delegált, előretolt beteg) vagy a belső motivációk hiánya, stb. A workshopon ezeket részletesen átbeszéljük. A kliens megértésének, magának a folyamatnak számos szintje van (szocializációs, mikro-és makrokörnyezeti), továbbá a kliens világát is számos optikából elemezhetjük (kognitív, érzelmi-affektív, cselekvéses oldalról).

Itt jutunk el a terápiatervezés műveleti megközelítéséig. A legelfogadottabb definíció szerint (Süle, 1972, Buda, 1972, 91) pszichoterápiáról beszélünk, ha a kommunikáció és az emberi kapcsolat eszközeivel a beteg pszichológiai befolyásolásán és aktivizálásán át segítünk a páciensnek abban, hogy élmény- és magatartászavarai megszűnjenek, vagyis az élmények valósághűek és harmonikusak, a viselkedés integráltabb, tudatosan vállalt és kreatív módon alkalmazkodó legyen. Ezen a ponton kell elkülönítenünk az “egyszerű” konzultációt vagy a szupportív pszichoterápiát a már határesetet jelentő krízisintervenciótól és a rövid pszichoterápiáktól és egyéb pszichoterápiás módszerektől. A technikák és módszerek közötti különbség és a terápiás szemléleti egységesség melletti módszertani, ún. stratégikus eklekticizmus (Held, 1984) szintén a tervezés elemi része.

Amikor a terápia kezdetét veszi, megfelelő terápiás szituációt kell létrehozni, a terápia szabályozott kereteinek (rendszeresség, kapcsolati absztinencia, stb.) a megbeszélésével és betartásával. A terápiás helyzet követelményjellemzőit, a kontraktuskötés külső és belső feltételeit is a műhelyen gondoljuk át és eseti példákon át hozzuk élményközelbe az első pszichoterápiás találkozástól a terápiás munka megkezdéséig vezető szakmai út lépéseit és a terapeutai döntések elvi, tudományos hátterét.

noemi.csaszar@areus.hu


KIVONATOK

Dávid Tamás, klinikai és addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta
Főv. Önk. Péterfy S. u. Kórház; magánpraxis

 

Megküzdés a hipnoterápiás kapcsolat nehézségeivel

(kerekasztal)

 

Résztvevők: Jakubovits Edit Dr. orvos, hipnoterapeuta¹; Varga S. Katalin Dr. pszichológus, hipnoterapeuta²; Kara Márton pszichológus, hipnoterapeuta³

¹ SE ETK

² magánrendelés

³ Országos Onkológiai Intézet

 

A kerekasztal résztvevői a hipnoterápiás kapcsolatban megtapasztalt nehézségeiket osztják meg. Élményeik felidézésekor a terapeuta és a kliense átélte zökkenők egyaránt megjelenítésre kerülnek.

Célunk, hogy a hipnoterápiás kapcsolat sajátosságai meghatározta kihívásokra, a munkánk eredményességét szavatoló belső munkára, a hipnoterapeutai identitásunk kérdéseire fordítsuk a figyelmünket.

A nehéz helyzetekkel való eredményes megküzdésnek, miként a szakmai fejlődésünknek is elengedhetetlen része, hogy vizsgálódásunk tárgyává tegyük a terápiás kapcsolatot, annak történéseit alakító aktivitásunkat, vagy éppen passzivitásunkat, az intervencióinkat, a magunk és a kliensünk átélte érzelmi és zsigeri reakciókat. A terápia sikere, a növekvő terapeutai kompetenciánk éppen a folyamatos önreflexió által biztosított.

A bemutatásra kerülő esetrészletek, reflexiók nyomán hasonlóságok és különbözőségek tűnnek elő, ahogy a szakmai életútjuk eltérő szakaszában járó terapeuták elénk tárják a számukra kihívást jelentő terápiás helyzeteket, a felmerülő kétségeiket és az azokkal való megküzdés érdekében tett erőfeszítéseiket.

Hangsúlyos törekvésünk, hogy a hallgatóságot megszólítsuk, aktivitásra késztessük, élménymegosztásra, saját dilemmák megfogalmazására ösztönözzük.

 

davidtam.25@gmail.com

KIVONATOK

Józsa Emese Dr. pszichológus¹, Márián Renáta pszichológus²,

Németh Georgina pszichológus², Tisza Kálmán pszichológus, Vargay Adrienn klinikai szakpszichológus² ³ , Bányai Éva Dr. Professor emeritus pszichológus ¹

 

¹ ELTE PPK Pszichológiai Intézet Affektív Pszichológia Tanszék

² ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Magatartáspszichológiai Program,

³ Heim Pál Kórház Madarász utcai részleg Gyermek Onkohaematológiai Osztálya

 

A hipnózis kapcsolatépítő szerepének hatása emlődaganatos nők életminőségére

(előadás)

 

A nők körében az emlődaganat világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A rákbetegség diagnózisának stigmatizáló hatása magas distresszt okozva az életminőség romlásához vezethet, hiszen negatív hatást gyakorol a daganatos betegek testi- és lelki egészségére és immunfunkcióira.

Jelen vizsgálatunk a “Lelki erőforrások és gyógyulás” kutatás részeredményeit mutatja be. Összehasonlítja az Országos Onkológiai Intézetben (Budapest), a Vas Megyei Markusovszky Lajos Kórházban (Szombathely), valamint a Debreceni Egyetem Onkológiai Intézetében 2011-2016 között kezelt összesen 125 emlődaganatos nő és az ehhez a mintához illesztett egészséges kontroll személyek életminőségét, valamint az emlődaganatos mintában a kemoterápiát kísérő hipnózis, zene, illetve kiemelt figyelem hatását vizsgálja a betegek életminőségére.

A vizsgálatot a WHOQOL-100 kérdőívvel végeztük, ami az életminőséget 6 tárgykörben méri: fizikai egészség, pszichológiai egészség, függetlenség szintje, társas kapcsolatok, környezet és spiritualitás. Az emlődaganatos mintában a kemoterápiás kezelés megkezdése előtt, a kemoterápiás szer váltásakor, a kemoterápia végén, illetve az utánkövetések alkalmával 12 havonta, összesen 6 alkalommal került sor a kérdőív felvételére.

Eredményeink szerint a kemoterápia megkezdése előtt az egészséges illesztett mintához képest az emlődaganatosok egységesen szignifikánsan rosszabbnak ítélték a munkaképességüket, fizikai környezetüket, általános egészségüket, valamint függetlenségüket, azonban magasabb pontszámot értek el a társas kapcsolatok, a társas támogatás, a biztonság és az energia faktorokban, továbbá a szociális tárgykörben. A kemoterápia általában rontotta a betegek életminőségét, azonban a pszichológiai intervencióban részesülő emlődaganatos csoportok a kezelés egyes fázisaiban különböző mértékben ki tudták védeni ezt a negatív hatást. A hipnózis kedvezően hatott az általános és a pszichológiai egészség, a függetlenség, a társas kapcsolatok és a környezet megítélésére, míg a zene a spiritualitásra és a pozitív érzelmekre. A hatás a legtöbb kellemetlen mellékhatással járó AC kezelés befejezésekor mutatkozott a legerősebbnek. Az intervenciós csoportokban megjelenő kedvező változások eltérő jellege rámutat a hipnózis erőteljesebb kapcsolatépítő hatására.

Eredményeinket a betegek megküzdési kapacitásának, pszichológiai immunkompetenciájának változásaival összefüggésben is elemezzük.

Az előadást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) K 109187 nyilvántartási számú pályázata támogatta.

Kulcsszavak: életminőség, emlődaganat, hipnózis, zene, kiemelt figyelem, megküzdés, pszichológiai immunkompetencia

jozsa.emese@ppk.elte.hu

 

KIVONATOK

K.Szilágyi Adrienn klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta¹, Ziss Mariann klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta²

 

¹ Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Intenzívterápiás Osztálya

² Magánpraxis

 

A közös és a módosult kollektív tudatállapotok az intézményben és terápiás eszköztárban

(műhely)

 

Gyakran szélmalomharcot vívunk vagy a kezdeti lelkesedés után feladjuk a változtatás szándékát kórházakban, vállalatoknál és iskolákban.

Miért olyan nehéz a hipnoterapeutának megváltoztatni bizonyos hozzáállásokat, a gyakorlatot, a mindennapi szuggesztiókat, amikor mindannyian tudjuk, hogy mindenkinek jobb lenne másképp?

A workshop célja a módosult tudatállapot fogalmának kiterjesztése: az intézmények társas terében rejlő módosult tudatállapotok és ezek funkciójának nyomon követése társas-kognitív szempontból, valamint szuggesztiós stratégiánk, eszköztárunk alakítása ennek megfelelően. A transz állapotot közösségi-mentális képződményként elemezzük, ahol a transz és a társas-kognitív rendszer között reciprok kapcsolat áll fenn. A workshop után másképp tekinthetünk az intézmények rendszerére (kórház, iskola, vállalat): felismerjük, hogy a társas-intézményi folyamatok oda-vissza hatással vannak az egyénre, és befolyásolják a pszichoterápiás és egyszerű életvezetési szempontjainkat is.

A gyakorlatok során szuggesztiós stratégiáinkat és eszközeinket a meglátott társas viszonyokra hangoljuk, melynek keretében átértelmezzük az intézményi csoportokat, az ahhoz való tartozást és ennek szerepet a gyógyulás, teljesítés, tanulás és személyes fejlődés folyamatában.

 szilidri@yahoo.com; mariann.ziss@gmail.com

KIVONATOK

Mészáros Judit Dr., pszichoterapeuta, pszichoanalitikus
ELTE Pszichológiai Intézet, magánpraxis

 

A terápiás kapcsolat, mint a pszichoterápiás munka alappillére

(meghívott előadás)

Mivel vívta ki Ferenczi Sándor, hogy az utókor minden kapcsolaton alapuló dinamikus pszichoterápia forrásának tekinti? Addig talán nem kapcsolaton alapult a pszichoanalitikusi munka? Hiszen Freud is kapcsolatban volt pácienseivel…. Csakhogy Ferenczi felismerései nyomán éppen a terápiás kapcsolat minősége változott meg az analitikus és páciense között, amely átalakította a közös munka légkörét és ezzel megváltoztatta a dinamikus pszichoterápiák hatékonyságát. Az előadás betekintés nyújt abba, hogyan változott a kapcsolati munka a pszichoanalízis kezdetétől napjainkig. Felvázolja a legjelentősebb állomásokat, és bemutatja az áttétel-viszontáttéli dinamika megkerülhetetlen folyamatát, a traumatikus élmények feldolgozásától, a korai tárgykapcsolati zavarok kezelésén át, a pozitív változásokat eredményező pszichoterápiás munkáig.
juditmeszaros@t-online.hu

KIVONATOK

Perczel Kristóf Dr., aneszteziológus rezidens, Prof. Gál János
Semmelweis Egyetem – Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (SE-AITK)

 

Felnőttkori atópiás dermatitis hipnoterápiás kezelése

(előadás)

A hipnózis moduláló hatása immun- és gyulladásos folyamatokban már számos kutatással alátámasztott; ismert, hogy terápiás lehetőséget nyújthat számos inflammatorikus patogenezisű kórképben. Esettanulmányunkban beszámolunk egy gyógyszeres terápiára csupán minimálisan reagáló, felnőttkori, kiterjedt atópiás dermatitises férfi hipnoterápiás kezeléséről. Tizenöt üléses hipnoterápia során párhuzamosan használtunk direkt tünetorientált szuggesztív technikákat, valamint a komorbid pszichés működéseket feltáró és módosító hipnoterápiás elemeket. Kezelésünk hatásának követésére páciensnaplókat (alvás és fájdalom), valamint ismételten felvett pszichometrikus teszteket alkalmaztunk. A terápiás munka végére mind klinikailag, mind a mérhető mutatók alapján nagyfokú javulást értünk el az összes vizsgált dimenzióban (viszketés, fájdalom, alvászavar, aktivitás, szorongás és hangulati állapot). Következtetésünk, hogy a hipnoterápia hatékony kiegészítője lehet atópiás dermatitises páciensek farmakoterápiájának, valamint mentő terápiát jelenthet egyes, terápiás kudarcnak tűnő esetekben.
perczelk@gmail.com

KIVONATOK

Tringer László Professor emeritus
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

 

A pszichoterápiák közös hatótényezői. A kapcsolat kognitív megközelítése.

(meghívott előadás)

A magukat önállónak minősítő pszichoterápiák száma exponenciálisan szaporodik. Az előadó a folyamat hátterében egy általános jelenségre mutat rá, amelyet Jacques Derrida nyomán dekonstrukcióként határoz meg. A dekonstrukció az élet minden területén megmutatkozik, különösen is a tudományos kutatásokban. A lélekgyógyászati módszerek szaporodásával a szakmai közvélemény figyelme a „módszerek” által képviselt különbözőségekre helyeződik. Háttérbe szorul a terápiás folyamat alapvetően közös mechanizmusainak vizsgálata. A pszichoterápiás kutatások ma már lehetőséget adnak ennek a kedvezőtlen folyamatnak a fékezésére, sőt, esetleg visszafordítására. Egyre több megbízható kutatás lát napvilágot, amelyek a pszichoterápiák sokfélesége mögött alapvetően azonos hatótényezőket mutatnak ki. E hatótényezőket klasszikus formában más Carl R. Rogers megfogalmazta. Az újabb kutatások mind az empátia, mind az elfogadó magatartás fogalmát kísérleti vizsgálatnak vetették alá. Kimutatható, hogy a terápiás kapcsolat ezen elemei lehetőséget kínálnak arra, hogy a terapeuta a páciens implicit memóriájának részét alkotó információ-feldolgozó folyamatokat kedvező irányba befolyásolja.
tringer.laszlo@med.semmelweis-univ.hu

KIVONATOK

 

Varga Katalin Dr. pszichológus
ELTE Affektív Pszichológia Tanszék

 

A hipnotikus interakció fenomenológiája

(meghívott előadás)

A vezetőség kérésére a jelen előadásban megosztom a hazai kollégákkal, amit a XX. Nemzetközi Hipnózis Konferencia (2015, Párizs) nyitó plenáris előadásában mondtam el.

A hipnotikus interakció fenomenológiáját elemző vizsgálataink fókuszában a hipnotizőr és alanyának élményei állnak. Ezek együttes elemzésével törekszünk egy új szinkronjelenség, az ún. fenomenológiai szinkron leírására, mérésére, a hipnózis egyéb mutatóival való összefüggésének feltérképezésére.

Eredményeinket az affektív pszichológia, az orvos-beteg kommunikációs és a perinatális tudomány szempontjai mentén tárgyalom.

Az előadás támogatói: OTKA K81466 és K100845

varga.katalin@ppk.elte.hu

KIVONATOK

 

Varga Katalin PhD¹, Biró Gyula Dr. klinikai szakpszichológus, ECP ²

¹ ELTE Affektív Pszichológia Tanszék

² Aktív-Transz; KRE BTK Pszichológiai Intézet

 

Erickson variációk csellóra és mélyhegedűre

(műhely)

Milton Erickson nem akart saját módszere szerinti ISKOLÁT létrehozni. Ezt azzal indokolta, hogy az iskola elveihez való ragaszkodás csökkenti a hipnotizőrök kreativitását. Arra kérte munkatársait, hogy a saját stílusuk és kreativitásuk szerint alakítsák ki egyéni hipnózismódszereiket, találjanak rá saját hangjukra. Az egyes, azóta híressé vált tanítványok ki is alakították a saját stílusukat, mely stílusok jelentik ma az ericksoni hipnózis és pszichoterápia jellegzetességeit:

E. L. Rossi a tudattalan mély érzések változásait idézi elő az hipnózisai során. Jeff Zeig az utilizációt jelöli meg az ericksoni hipnózis kulcs-koncepciójának. Steve Gilligen szinte lírai hangvételű hipnózis szövegeket használ, gyakran jungianus koncepciók szerint. Gunther Schmidt a rendszerelvű pszichoterápiában ellentétes érzések kreatív feloldására végez indirekt hipnózisokat. Sidney Rosen és Bernhard Trenkle az ericksoni történetek és metaforák alkalmazásával végez hipnoterápiákat. Ezek célzott hipnoterápiás műveletek alkalmazását jelentik.

A mexikói Centro Ericksoniano de Mexico keretei között Teresa Robles volt az, aki „tropicalizálta” az ericksoni megközelítést. Átültette azt spanyol nyelvre és közép-amerikai kultúrára.

E megközelítés sajátosságaival és egyes technikájával is megismerkedhetnek a résztvevők a műhely során.

A műhely támogatói: OTKA K81466 és K100845

varga.katalin@ppk.elte.hu ; birogyulanlp@gmail.com


 

Varga S. Katalin Dr. pszichológus, hipnoterapeuta
Magánpraxis

 

KK – Kérdések Klubja

Interaktív beszélgetés hipnoterapeutáknak

Amire máshol/máskor nem volt idő…

Egy hely, ahol együtt beszélgetünk

minden olyan kérdésről, ami minket érint.

Az elmúlt hat év Találkozójának tapasztalata azt mutatta, hogy hasznos egy olyan kijelölt idő és tér, ahol a hétvégén elhangzottakról lehet szó, kötetlen formában. A Klubban azokat a kérdéseket, pontokat vitatjuk meg, amik megmozgattak minket, gondolatokat ébresztettek, érzések születtek, ám ezek átbeszélésére nem jutott már idő az előadásokon/műhelyeken, avagy a kávészünetekben. Várunk mindenkit, aki szívesen csatlakozik hozzánk ezen a korai órán, hogy együtt dolgozhassuk át a Találkozó addigi élményeit.

A beszélgetést vezeti: Varga S. Katalin.

vargaskatalin@gmail.com

KIVONATOK

 

 


 

 

 

KIVONATOK

Vas József Pál pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
Magánpraxis

 

A hipnotikus kapcsolat sajátosságai

(meghívott előadás)

 

1.       A kétszemélyes pszichoterápiák kapcsolati modellje

1.1.              A szocioaffektív információfeldolgozás alanyon belüli fázisa: Kódolás — Értékelés — Válaszszervezés. Eddig tudatelőttes. Tudatos válasz.

1.2.              A szocioaffektív információfeldolgozás alanyok közötti fázisa: projektív identifikáció

• A P (páciens) nem-tudatos jobbféltekei destruktív érzelmeinek átadása a

T (terapeuta) jobb féltekéjébe: projekció;

• A projektum zsigeri szintig terjedő feldolgozása a T jobbféltekéjében: introjekció;

• A T interhemiszferiális átdolgozása belső képek, analógiák segítségével;

• A T tudatos szintű interpretációja a P bal féltekéjébe: re-projekció.

2.       A hipnoterápia specifikuma a „módosult kapcsolat”

1.       A legősibb pszichoterápiás módszer, minden más módszer ebből származik.

A hipnoterapeuták ősidők óta addig “mesterkednek”, amíg a páciens passzív, engedelmes állapotba — raportba — kerül, majd lecsukódik a szeme is. Érzelemkifejezésének vizuális és akusztikus inputjait kikapcsolják.

2.       Önálló pszichoterápiás entitás, mivel a pszichobiológiai átkapcsolást más módszerektől eltérő specifikus eszközökkel éri el. Arousal csökkentő hatás — újratanulhatók a zsigeri értékelő folyamatok — egy korábban szenvedést kiváltó esemény kevésbé kelt arousalt.

  1. A páciens tudatelőttes és tudattalan tartalmai hamarabb elérhetők és hamarabb átdolgozhatók, mint más terápiás modalitás esetén.

A hipnózis tudatossá teszi az éber állapotban villámgyorsan, tudatelőttesen zajló kódolás folyamatait azzal, hogy lecsökkenti input-jukat. Így külső ingerek helyett a páciens belső állapotai jutnak fokozatosan érvényre (epizodikus és implicit memória, értékelő folyamatok, kontextus-váltások). Az alanyközi szinkrónia által létesül a diádikus tudati szuperrendszer, amelyben az információfeldolgozást az egymásra hangolt állapot határozza meg, tartja fent és kontrollálja. Pl.: a hipnotizált már előre tudja, mit fog mondani a hipnotizőr, mivel a hipnotizáltban a tudatelőttes fázisban tudatosul a hipnotizőr szándéka, amikor az még esetleg a hipnotizőrben sem vált tudatossá.

  1. Sajátos áttételi és viszont-áttételi dimenzióban zajlik a terápia.

Mintha az lenne a cél, hogy a páciens passzív, engedelmes, kisgyermek-, ill., csecsemőkori, sőt, magzati regresszióba kerüljön, úgymond visszatérjen az eredet idejébe, a trauma előtti állapotba, hogy a terapeuta-szülő mintegy jóvátegye az ellene elkövetett sérelmeket. Tehát a hipnoterapeuta úgy kezeli a klienstől származó projektív érzelmeket, hogy megelőzi azokat, és a hipnózis segítségével saját omnipotens projektív fantáziáit maga plántálja a kliensbe, mintegy elővételezendő a kívánt terápiás célt.

  1. Sok pszichoterápiás módszer elemeit használja.

Ez vezetett ahhoz a félreértéshez, hogy akármelyik módszerspecifikus terapeuta képes hipnózissal is gyógyítani, mert a hipnózis nem önálló, megtanulandó módszer, hanem csupán „közeg”. A legtöbb pszichoterápiás módszer viszont a transz elemeit használja implicite.

vasjozsefpal@gmail.com


 

KIVONATOK

Vas József Pál pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
Magánpraxis

 

A kapcsolati tényezők szerepe a dinamikus hipnoterápiában

(műhely)

 

1.     A kontroll helye és szerepe

A páciens (P) kontroll átadási képessége már az éber beszélgetések során megfigyelhető. Rugalmas kontrollkezelésre vonatkozó technikák.

2.     A bizalmi légkör kialakítása

Már itt megjelenhetnek a P részéről akár egésztárgy áttétele, akár résztárgy projekciója.

3.     A hipnotikus élmények szerkezete

Holographikus áttétel modell: a P és a T tudattalan érzelmi projekciói a lézersugarak hologramhoz vezető találkozásának mintájára a hipnotikus képekben testesülnek meg.

4.     A változás pillanata: összehangolódás és élménykorrekció

A műhely során mind a résztvevők, mind a vezető esetrészleteinek elemzésére sort kerítünk.

vasjozsefpal@gmail.com


 

KIVONATOK

Vértes Gabriella Dr. ECP  pszichoterapeuta szakorvos,
Magánpraxis

 

Álommunka különböző modalitásokban

(kerekasztal)

 

 

Résztvevők: Erdélyi Ildikó dr. (CSc) Prof.emeritus¹, Gáti Ágnes Dr. PhD.ECP²,  Tornyossy Mária klinikai szakpszichológus³

¹ KRE Pszichológiai Intézet, magánpraxis

² POTE

³ Eszterlánc Pszichológiai Szolgáltató

 

Az álom rangos helyet vívott ki mind a neurofiziológiai kutatások, mind a pszichoterápia területén.

Kerekasztalunk résztvevői olyan modalitásokat képviselnek, melyek az álom jelentésének/üzenetének kibontásával, értelmezésével segítik a klienst pszichés problémakörének megértéséhez/elfogadásához. Hogyan alakul az álommal történő  terápiás folyamat az egyes megközelítésekben? Az álom szcénikus, érzelmi, narratív elemeinek részeiből hogyan épül fel a terápia lépéseinek íve, mely a gyógyulás igéretét hordozza? A módszerek értelmezési és technikai azonosságai és különbözőségei színes palettát tárnak elénk. Megismerkedünk az álmokkal való munka lehetőségeivel a freudi pszichoanalízis, a jungi analitikus pszichológia, a pszichodráma, s a hipnoterápia vonatkozásában.

 
vertesg@t-online.hu 

KIVONATOK

 

 

Ziss Mariann klinikai szakpszichológus
Magánpraxis

 

Skype-on

(esetbemutatás)

Alina albán. Prágában, Münchenben, Tiranában és Amszterdamban jár hozzám pszichoterápiába.

Én Prágában, Budapesten és Tel-Avivban kezelem.

Alina 40 éves. Munkahelyi stressz indukálta depresszív epizódokkal küzd és nagy veszteséget cipel a vállán, mely jelenét és jövőjét is meghatározza.

A közös nyelv, a helyszín, a kommunikációs csatorna, a terápia fókusza, Alina élethelyzete és kilátásai folyamatos rugalmasságot követel mindkettőnktől, és ambícióink korlátozottak.

Hogyan lehet keretekről beszélni, a hatékonyságról meggyőződni és terapeutaként felelősséget vállalni ebben a helyzetben? Vannak-e ennek a helyzetnek előnyei? Hogyan változnak érzelmi, kognitív jelenségek a megszokott keretek ilyen mértékű változásával? Melyek az általánosítható tanulságok ebből a különleges felállásból?

Erre keresem a választ az esettanulmány bemutatásában, várva a résztvevők visszajelzéseit – vállalva terápiás ingoványok bejárását.

mariann.ziss@gmail.com

 


 

 

KIVONATOK

 

 

Zseni Annamária Dr. pszichoterapeuta
Magánpraxis
Terápiás kapcsolat sajátosságai relaxációs és aktív-éber hipnózis
során
(műhely)
A műhelybe azon kollégák jelentkezését várom, akik aktívan szeretnének dolgozni a munkájuk során megélt – felismert – vakfoltként jelen lévő áttételi érzéseiken. A közös munka élménymegosztást és szupervíziót egyaránt jelent.
annaliget@monornet.hu

KIVONATOK

 

Zsigmond Orsolya pszichológus, PhD hallgató¹, Váradi Fanni pszichológus², Bányai Éva Dr. Professor emeritus³

¹ ELTE-PPK Pszichológiai Doktori Iskola; Heim Pál Gyermekkórház Onko-haematológiai Osztály

² ELTE PPK Pszichológiai Intézet

³ ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék

 

A hipnózis kapcsolatépítő hatásának jelentősége emlődaganatos nők poszttraumás növekedésére

(előadás)

A melldaganatos betegség diagnózisa és maga a kezelés átélése is traumatikus élethelyzet – stresszt, félelmet és szorongást vált ki. Ez módosult tudatállapot kialakulásához vezet, amelyben a személyek sokkal érzékenyebbé, a szuggesztív hatásokra sokkal nyitottabbá válnak. A hipnózis, amely társas közegben kialakult módosult tudatállapotnak tekinthető, hatékony kontextus a társas támogatás kommunikálására és pozitív szuggesztiók használatára. Ha társas támogatást nyújtva a résztvevők figyelmét a pozitív élmények felé irányítjuk, akkor jobb együttműködést, pozitív testi hatásokat, sőt poszttraumás növekedést is elindíthatunk. A poszttraumás növekedés Tedeschi és Calhoun alapján úgy foglalható össze, mint nagyfokú kihívással való küzdelem talaján megélt pozitív pszichológiai változás. Ennek folyamán a trauma előtti alkalmazkodás képessége fejlődést mutat. A hipnózis kapcsolatépítő hatása tehát nem csak a hipnotikus raport elmélyülése és a hatékony kontextus megteremtése kapcsán, hanem a poszttraumás növekedés szempontjából is fontos.

Vizsgálati személyeink az Országos Onkológiai Intézet (OOI), a Vas Megyei Markusovszky Lajos Kórház Onkoradiológiai Osztálya és a Debreceni Egyetem Onkológiai Intézete magas kockázatú emlődaganatos betegei közül kerülnek ki, akik a standard kemoterápiás protokoll szerinti kezelésben (4AC + 12 PAC) részesülnek. Az intervenciós csoportokba tartozó betegeink a kemoterápiás kezelés során, majd a rákövetkező héten a vérképkontrollok alkalmával standard hipnoterápiás szuggesztiósort (n=23), illetve azonos hosszúságú zenei összeállítást (n=27) hallgatnak mp3 lejátszóról fülhallgatón keresztül. A kontrollcsoportba (n=20) tartozó többi betegünk semmit sem hallgat a kezelés és a vérképkontroll alkalmával, de velük is ott vagyunk a kezelés alatt. A kutatást eddig 29 betegünk fejezte be, az ő poszttraumás növekedésüket (PTN) folyamatában is vizsgálni tudtuk.

Jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy vajon a hipnózis kapcsolatépítő hatása tudja-e (folyamatában) facilitálni a PTN-t, s hogy mikor jelenik ez meg jobban – a kezelés zárásakor (fél évvel a diagnózis után) vagy a kutatatás zárásakor (3 évvel a diagnózis után).

A poszttraumás növekedésérzés megjelenését a Tedeschi és Calhoun féle Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív, valamint elméleti alapú tartalomelemzés segítségével vizsgáltuk. A tartalomelemzés során a Tedeschi, és Calhoun által kidolgozott kérdőív (Posttraumatic Growth Inventory) faktorait – 1, Az élet fokozott értékelése; 2, Jelentéstelibb interperszonális kapcsolatok; 3, Személyes erő fokozódása; 4, Új lehetőségek felfedezése; 5, Spirituális és egzisztenciális szféra megváltozása – kerestük betegeink legépelt, kezelést, valamint kutatást lezáró interjúinak szövegében, 3 független kódolóval. Előzetes eredményeink alapján a betegek nagy részénél (86%) már a kezelés zárásakor tetten érhető a poszttraumás növekedés, de ez 3 év után még nagyobb mértékben jelenik meg.

Az előadást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok – OTKA K 109187 nyilvántartási számú pályázata támogatta.

Kulcsszavak: trauma, melldaganatos betegség, poszttraumás növekedés, tartalomelemzés, pszichológiai intervenciók, longitudinális vizsgálat, hipnózis

alyoosa@gmail.com

Jegyzetek

 

A TALÁLKOZÓ SZERVEZŐI

Programbizottság

Varga Katalin – elnök

Benczúr Lilla

Varga S. Katalin

 

Tudományos bizottság

Kovács Zoltán Ambrus – elnök

Bányai Éva

Gáti Ágnes

 

Szervezőbizottság

Varga Katalin – elnök

Osvát Judit

Béleczki Nikolett

 

Programfüzet arculatterv

Szabolics Balázs

 

Önkéntes segítők

Bakos Krisztina

Bóna Gergő

Józsa Emese

Osvát Judit

Szabolics Balázs

 

TÁMOGATÓINK

Aktív Pszichológia Alapítvány

 
 
 
 
 
 
KÖSZÖNJÜK A TÁMOGATÁST!

 

 

 

 

 

 

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 Hozzászólások
Inline Feedbacks
Összes hozzászólás
0
Szólj hozzá a lap alján! Kattints ide!x